A Vendégnek sosincs igaza!

Avagy gondolatok és életképek a századforduló utáni vendéglátásról.

1.4.4 Allergia - érzékenység - vallási étkezés - vega/vegán életmód - rawfood - paleo - diéta -hülyeség/idiotizmus

2019. május 02. 00:19 - W. Pisti

 

 chips.jpgHa vega, vegán, paleo, vagy bármilyen érzékeny, allergiás, ajánlatos először a neten informálódni a meglátogatni kívánt helyről. A vega kivételével az esetek 99 százalékában nem tudnak a normál helyek teljesen megfelelő/nem halálos ételt, esetleg italt készíteni!

 

 

Felmerülhet a kérdés jogosan, de miért?! Hát lássuk szépen sorjában.

A hely szemszögéből:
 Míg otthon egyszerű megoldani (Nem vesz az ember és kész!), addig egy étteremnek akkora extra
-géppark, -helyigény, -munkaerő, és -szabályok betartására kéne figyelnie-beruháznia, ami lehetetlen és kigazdálkodhatatlan!

A vendég szemszögéből:
 Ha valaki halálosan/komolyan allergiás, vagy érzékeny valamire, az általában olyan alapanyag, ami egy normál konyhában mindig megtalálható. Namármost szinte lehetetlen, hogy a készülő étel valamilyen úton-módon ne "fertőződjön" vele (edény, eszköz, szakács, levegő-pára, szálló por, észrevehetetlen átfröccsenés, bármikori keresztszennyeződés pl.:szezámolaj cseppes kézzel sima olajat önt, majd később megint megfogja az olajos üveget és utána sóz! Vegyük azt is figyelembe, hogy egy konyhán nem egy ember dolgozik, tehát követhetetlen ki, mikor, mit és hogyan "szennyezhetett" be!) és már ott is a baj!

 

Normál éttermekben szinte lehetetlen elkerülni, hogy az elkészült étel vagy ital ne tartalmazza akárcsak nyomokban az allergén anyagot, ha az megtalálható az üzletben, a legnagyobb odafigyelés-elővigyázatosság mellett is!

Kiegészítés: Tehát ha egy hétköznapi étterem étlapján, fel van tüntetve az allergén mentesség az ételek mellett, akkor értsük úgy, hogy noha a recept szerinti elkészítés alkalmával nem került bele az adott allergén, azért nyomokban tartalmazhatja”
Olyan ez, mint a csokiknál a figyelmeztetés „csonthéjasokat nyomokban tartalmazhat”.

 

 vegan_suti.jpgHa valaki elvi okokból vega, hardcore vegán, vagy vallási nézetek miatt nem eszik valamit, azt meg tudom érteni és el is fogadom. A vega még akár könnyűnek is mondható, bár annak is vannak fokozatai. De a vegán már tele van buktatókkal, mint ahogy a vallási ételek is. Például minden eszközből tartani olyat, ami sosem érintkezett valamilyen úton-módon hússal, lássuk be, lehetetlen! Egy külön, teljesen felszerelt konyhát kéne a helynek fenntartania, minden egyes ilyen és ehhez hasonló elváráshoz. És ha nem is ilyen szigorú szemléletű a vendég, még akkor is ezer és egy dolgon el lehet csúszni. Anno olvastam egy értékelést, ahol a vendég nem tetszését fejezte ki, hogy a vega étele (hamburger) ugyanazon a rostlapon készült, mint a húsok (bár távol egymástól), és ha jól emlékszem tálalás előtt a szakács nem cserélt kesztyűt. A második kis odafigyeléssel kivédhető (Persze így megint lőttek egy delfinnek a "környezettudatosság-állatvédelem" nevében! Sebaj, még van másik!), de egy extra rostlap nem két forint. (Tudom, akár használhatott volna külön serpenyőt is például.)

 Ha valaki tényleg ilyen hardcore, az kérem, jelezze! Szerintem a pincére-szakácsa, ha normálisan elmondják neki, minden tőle telhetőt próbál megtenni, hogy önnek jó legyen, vagy találjanak alternatív megoldást. Mostanság, több vegán-, paleo-, nemzeti/vallási étterem nyílt, ajánlom a kipróbálásukat, ha biztosra szeretnének menni.

 

wok.jpgA rawfood itthon még nem igazán terjedt el (na, majd most, hogy megemlítettem), úgyhogy csendben tovább is lépek.

 A paleo félúton van a jó és a rossz között, sokféle érzékenység, diéta kijátszható vele, és sok esetben még vega is. De divat lett (mint az aperol spritz nevű lónyál), mert hát az ősember is ilyet evett (vagy nem!) és neki milyen jó volt. (Konteó: Bár egy újabb kutatás szerint, történészek kis csoportja, titkos korabeli fényképeket átvizsgálva felfedezték, hogy az ősemberek által lakott európai barlangok hátsó felében felfedezhető egy kisebb rész, ahol eritrit és xilit előállítására használt kisüsti lepárlók láthatóak, közvetlenül a kókuszvíz palackozó mellett, azért én még mindig kételkedek.).

 

paleo.jpg Maradt a diéta, ami bizonyos esetekben indokolt, de aki étterembe megy, annál a legritkább esetben. Bár ezek a kívánságok is teljesíthetőek legtöbbször. Azért figyelembe véve az alapanyagok rendelkezésre állását, a konyha kapacitását és amennyiben mód van rá!

 

 

 És mindezek akkor vállnak igazán pompássá, ha valaki divatból/idiótaságból elkezdi, noha azt sem tudja, miről van szó, de valaki azt mondta neki...., azt olvasta..., azt hallotta..., úgy gondolja..., a kincses kalendáriumban is meg vagyon írva..., és ez neki jó/mert biztos..., ...ő allergiás rá (bár nem vizsgáltatta ki, de biztos, mert egyszer régen..., ...és aztán reggel felkelt ebből a rossz álomból mi? )!

 

Néhány szösszenet Andersen nagy mesekönyvéből, hogy megértsük.

 

- Olvastam olyat, amikor a glutén-érzékeny búzasört kért.

- Amikor a törzsvendég egyszer csak glutén érzékeny lesz, majd három hét után falja a tésztát meg a kenyeret.

- Amikor a másik rendszeres vendég hol paleo életmódú, hol glutén érzékeny, hol laktóz érzékeny, hol cukormentes diétán van, de a tej csokit meg a Balaton szeletet, azt bármikor megeszi.

- Fogyózik, a kávéhoz csak édesítőt kér, de menjen rá dupla adag tejszínhab.

- Laktózmentes tejeskávé, de azért kér bele egy gombóc vanília fagyit.

- Laktóz érzékeny, van e tejmentes fagyi? Nincs? Na, nem baj az a 3 gombóc biztos nem árt meg. (WTF???)

És biztos vagyok benne, hogy mindenkinek van legalább egy ide illő története.

 

W. Pisti

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://vendelin.blog.hu/api/trackback/id/tr9514713349

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mancilla Pectoralis 2019.05.02. 17:30:44

Mint cöliákiás engem azért bánt ez a hozzáállás. Biztos jó rosszindulatúnak lenni,de lássuk a másik oldalát. Kevés a GM étterem, de gyakran hirdetnek GM-ként mint lehetőséget.Ne hirdessenek éttermek GM-ként magukat, ha nem tudják a szigorú feltételeket biztosítani, mert megtévesztő . Nem mindenki cöliákiás, aki GM- diétát követ(lehet pajzsmirigy beteg, esetleg nem diagnosztizált betegsége van ami viszont jól reagál a glutén vagy tej megvonására-Ettől ő kérdezheti, hogy van-e és dönthet úgy, hogy akkor mégis bevállalja, hogy eszik egy gombóc fagyit, vagy egy tésztát. A dolgoknak ezer oldala van és a többség nem a szakácsok, pincérek szivatására találja ki ezeket. Több tiszteletet a vendégnek, belőlük élnek.(ráadásul ki tudja,nem lesz -e egyszer ő is ebben a cipőben:-)

Etniez 2019.05.02. 17:41:15

A paleo étkezők agykárosultak.

W. Pisti · https://vendelin.blog.hu/ 2019.05.02. 22:30:43

@Mancilla Pectoralis:
Kedves Mancilla Pectoralis!

Ez a bejegyzés is azért született minden rosszindulat és bántó szándék nélkül, mert negyed százados pályafutásom alatt sok mindent láttam, illetve állandóan belefutok abba a visszakérdezésbe: "De hát miért nem tudjuk úgy megcsinálni". Ezért szerettem volna megmutatni a "rejtett" oldalt, amelyre a vendégek nagy részének nincs rálátása, és nem is gondolnak bele ezekbe a nyilvánvaló dolgokba. Kiegészítésként megjegyeztem a bejegyzés frissített változatában, hogyha egy hétköznapi étterem étlapján, ha fel van tüntetve az allergén mentesség az ételek mellett, akkor értsük úgy, hogy noha a recept szerinti elkészítés alkalmával nem került bele az adott allergén, azért nyomokban tartalmazhatja. Erre jó emlékezni szvsz! Olyan ez, mint a csokiknál a figyelmeztetés „csonthéjasokat nyomokban tartalmazhat”.
Sajna teljes biztonsággal sohasem lesz mondható allergén mentesnek az adott étel egy normál étteremben.

A „diétát” a szó klasszikus értelmében használtam (mikor valaki gyomorbántalmakból épül fel és nem eszik mást, mint üres húslevest, üres pírtóst vagy párolt csirkemellet főtt sós burgonyával) valljuk be ezért étterembe menni kár. Persze ha leégett a konyha, és senki nem viseli a szívén az „ember” sorsát egy kis házi levessel, akkor lehet róla szó:)

A vége talán tényleg egy kicsit cinikus lett, de egyrészt ilyen a humorom (na tiff nekem), másrészt akik tényleg csak divatoznak ezzel, azok tényleg ilyen csacsiságokat tesznek/beszélnek. A vendég pedig tényleg dönthet úgy, hogy mégis eszik pl.: sima fagyit vagy tésztát, ha már nincs számára megfelelő mentes. De mint írta és tudja, a mennyiség és az időzítés fontos. Egy valóban allergiás/érzékeny ember nem fog elfogyasztani nagyobb mennyiségűt a normál ételből, kockáztatva az allergiás sokkot, a puffadást, az órákig vagy akár napokig tartó görcsöt/fájdalmat/kétbetűs kitérőre való sűrű rohangálást még gyógyszerrel a kezében sem.

Maradok tisztelettel:
W.Pisti

Felicitasz · http://felicitasz.blog.hu 2019.05.03. 03:41:50

Hajjaj :)

Aki tényleg érzékeny / allergiás az tudja, hogy az étteremmel kockázatot vállal. Én szintén zenész (autoimmun), és teljesen tisztában vagyok vele, hogy az étterem maximum ugyanazt tudja gluténmentesből mint a saját konyhám otthon. Nincs két kenyérpirítónk, és ha palacsintát sütök, akkor hiába nem eszem belőle, száll a liszt.

Az én gluténmentes történetem úgy néz ki, hogy ha megeszem egy pizzát, akkor nem halok ám meg, sőt, rosszul sem leszek, semmilyen közvetlen tünetem nem lesz, csak majd négy hét múlva a vérvételen fog látszani a számokból, hogy mennyi diétahiba volt, milyen mértékű és milyen következményekkel. Tehát nem verek minden zsömlével egy szöget a koporsómba, hanem arról van szó, hogy minden zsömlével, amit _nem_ eszem meg, javíthatok a saját állapotomon. Vagyis, én simán lehetek olyan törzsvendég, aki rizsre cserélteti a tésztát, grillen sültre a rántott csirkét, és mondjuk öthavonta egyszer, amikor ki van írva a falra krétával, hogy a séf napi ajánlata aranygaluska, nem tudok ellenállni a kísértésnek, és azt kérek desszertnek.

Életvitelszerűen úgy eszem, hogy gluténmentes, és minél kevesebb tejfehérje.
Amikor barátok kérdik, mit főzzenek vendégséghez, akkor azzal tréfálkozom, hogy egy glutén- és tejmentes túrós sztrapacskát, ha lehetne, mert nagyon szeretem a túrós sztrapacskát, habár nem ettem már vagy öt éve. Én nagyon szeretek minden felszolgálót, aki segít nekem abban, hogy ha már elhajlok, akkor efölött legalább valamennyi kontrollom maradjon. Hogy ha már gluténterhelés, akkor az ne panír legyen meg rántás, hanem tényleg az, aminek évente egyszer-kétszer abszolút képtelen vagyok ellenállni.

Nagyon nehéz ám, amikor tele a bolygó finom ételekkel, és neked nem szabad. Az is nehéz, amikor egész életedben mindent ettél, és egyszercsak kiderül, hogy mostantól nem szabad. Az is nehéz, amikor sosem voltál "problémás" vendég, és egyszercsak azzá válsz, szégyenkezve, esetlenül, rutintalanul, aközött választva hogy el se mész a társasággal étterembe, meg aközött hogy megint te leszel az extra kör, az okvetetlenkedő kérdezősködő, aki tudni akarja, hogy a krumplipürében van-e liszt, és vajjal készül vagy margarinnal. Mindenkivel egyetértek aki szerint vajjal jobb. Szerintem is, és meg is eszem vajjal, csak tudnom kell, hogy akkor én most vajat ettem. Külső szemlélőnek ez lehet következetlen, de külső szemlélő ne ítélkezzen ameddig nem próbálta.
süti beállítások módosítása